Edzőtábori képek!

Nah miket találtam, nah miket találtam!
Az internet sötét, rejtett és csupa veszély mélységeibe leereszkedve, köszi fészbúk, valamire te is jó vagy, ráleltem ezekre!
Reszkessetek, jönnek a képek, szövegek és végtelen ömlengés az edzőtáborról. (Már megint). És a képek nincsenek időrendi sorrendben, még mielőtt bárki is reménykedne.

Íme itt láthatók Európa legszebb dokkmunkás férfi felsőtestei! Ez valami szappanbírkózás akar lenni, de nem tudom pontosan, mert ennél én fent kártyáztam a Dalmával. Viszont ők marha jól szórakoznak.

Szerintem Erik nem annyira boldog, mint a többiek, de legalább érzi a törődést.

Gyuri és Tomi, oktatás közben, legalábbis ha jól látom. Ez a fegyvernem a rapier, ami könnyű, gyors, és inkább szúr, mint vág. Fenemód látványos és filmre való.

Ez már federrel megy, és tuti, hogy oktatás folyik, mert nincs rajtuk védőfelszerelés. A technikát ne kérdezzétek, nem abban a csoportban voltam. Viszont ez egy minden szempontból romantikus fénykép.

Igen, ez mind alkoholmentes sör.

Bang, bang, bang! Folyik a kártyacsata az utolsó napon.

Így fogadjuk a díjvívókat.

Itt látható Tibor a díjvívásán. Az állás ökör méghozá baloldali.

Ez egy szép belső csavarás. Tessék odaképzelni, hogy az a penge éles helyzetben átmegy a nyakon.

Beccszó, hogy tudom a srác nevét. Valószínüleg Ádám, de a legrosszabb esetben Béla. Mindegy, szintén díjvívó egy tető állásban.

Ő viszont egy Viktor, jobb ökörben.

És íme egy Zoli jobb ekében. Díjvívó, vagyis szintén zenész.

Tájkép csata után, alias a díjvívók teljesítették a vizsgát, már csak az eredményre vártak. Az ijedt szemű lány Zsófia, vele birkóztam.

Viktor kontra Pongrácz Tomi. Ahogy elnézem még a sérülés előtt.

Ez a kép önmagáért beszél.

Egy szépséges oldalra esés.

Húú de lazaa! Látjátok, ilyen stílusunk is van!

És itt kezdesz el gondolkozni, hogy hova kerültél. :)

Mert bárhol, bármikor, bárkivel. (Az feder és gyakorolnak.)

Hát szegény bajban van. De nagyon. 

Tőrrel, bottal, plüsskarddal folyik a csata. Most mondjátok meg, hát nem szép? Változatlanul sír a szívem, hogy nem tudtam részt venni benne.

A botos osztag. Naggyon meggyőzőek.

Tőr és messer. Rájuk nézni is veszélyes.

Plüsskard. Addig fuss, amíg még tudsz!

Csaataaa!

Ye, ye, ye! Avagy Tibor lazít

Egy Pongrácz Tamás. Akkor is szeretjük, ha ő nem akarja :)

És íme a zászlónk. Színesben szebb.

Rapierpárbaj. 

Ági és Kata rapier technikát mutat be.

Pongrácz Tomi, Módos András és Gonda Gyuri három szeretett oktatónk. 

Úristen ez én vagyok! A jaffáknak esélyük sincs.

A botedzés egy nagyon vidám dolog, mint a mellékelt ábra mutatja. Az pedig, hogy tanultunk is valamit, csak hab a tortán.

Birkózóedzés egyensúlyi gyakorlat. Hát nem olyan, mint amikor a japánok, vagy kínaik, vagy kik a parkban katáznak? Hát nem?

Jók is az erősítő gyakorlatok! Remélem ti is érzitek azt a plusz harmincöt fokot, ami a képből árad. Én igen. És most kezdett el iszonyatos honvágyam lenne.

Kard és Buckler. Szintén nagyon romantikus.

Messer. Látjátok, erről beszéltem. Brutális, kegyetlen, véres és teljes bele vagyok zúgva.

Gut. Besser: Messer.

Épp az energiát, emléket és csupa ilyen metafikciós dolgot áramoltatjuk. Nem lehet leírni azt az élményt.

És a fáradság kiütközik. avagy vizespóló csata!

Megjött a cukrosbácsi! Illetve fegyverkovács. Gondolhatjátok, mint gyerekek az édességboltban.

Egy előadás a sok közül. Valószínüleg délutáni, ahogy az arcokat elnézem.

Nesze neked Avangers! Ez a menőbb csapat! 

Csoportos edzés, felső ütés tetőből. Nagyon harciasak vagyunk.

Ugyanaz, kissé átrendezve. Változatlanul támadunk!

Van itt egy hely! (és ilyen hülye fejem se sokszor van)

Egy másik csoportkép, kissé konszolidáltabban.

Hát ennyi lettem volna, és aki idáig elért, az megérdemel egy nagy, hatalmas, óriási ölelést!