Életem része: középkori kardvívás

Ez még nem a edzőtáborról fog szólni, hanem olyan dolgokról, amik fontosak és szükségesek ahhoz, hogy megértsétek a beszámolót. Igazából ott már csak így sztorizgatni akarok, tehát itt megadom az alapinfókat, afféle értelmező kéziszótárként, hogy ugyan már mégis mi a firlefranc az, hogy pl: felső ütés? Igyekszem majd ahhoz képeket vadászni, de még nem tudom, hogy ki, mikor, hová teszi fel az elkészült fotókat, de ígérem, mihelyt megtalálom, hozom őket. Addig érjétek be régebbiekkel.

Először azt regélnem el, hogy hogyan bukkantam rá a Rendre. Igazából az egész pont annyira prózai és kissé valószínűtlen, mint egy regény kezdő fejezete, amikor a főhős életét örökre megváltoztatja egy csekélység. Nálam ez a csekélység egy plakát volt a gimnázium hirdetőtábláján. Egy marcona páncélos nézett le róla, alatta rövid összefoglaló, hogy mégis mi ez, és végül, ami a legfontosabb, hogy hölgyek jelentkezését is elfogadják. Abban a pillanatban felkiáltottam, hogy: Ezt meg kell néznem! Mit ad Isten, pont aznap volt az egyik edzés, így hát bepakoltam a tesi cuccom és visszabattyogtam a suliba. Egy oktató volt ott meg két másik srác. Alig kezdődött el az edzés, fülig beleestem ebbe az egészbe, és a mai napig szenvedélyesen imádom, mind a vívást, mind a csapatot, mind a szellemiségét.

No, de mi is az a Kard Rendje?
A Kard Rendje 2003 tavaszán alakult meg, pár lelkes embernek köszönhetően, akik akkor még Győrben, a Püspökerdőben gyakoroltak, de aztán hamar átették ezt a Kálvária úti iskola tornatermébe, és ez magával hozta a nagyobb érdeklődést, a csapat növekedését, így aztán szervezett formában működtek tovább. Ekkor még Kard Rendje Nemzetközi Lovagi Hagyományőrző PJT. Innentől kezdve egyre többen akarták kipróbálni, csatlakozni és részt venni ebben az egészben, tehát elindult egy edzés Budapesten, Révkomáromban, Vácon is. Az idők folyamán PJT-ből egyesületté avanzsált, így lett a neve Kard Rendje Lovagi Kör és Vívóiskola Egyesület. Sajnos a nagy csapat 2010-ben kettévált, így aztán új vezetést is kellett választani. Azonban azóta szépen, színvonalasan működünk továbbra is, és mindenkit várunk szeretettel a tagok közé.
Tényleg érdemes megnézni egy edzést, kipróbálni, mert még az is lehet, hogy megtetszik ez az egész vívósdi.
Azonban nehogy azt higgyétek, hogy mi az a kaszkadörcsapdosást oktatjuk, mint amit a filmekben láttok! És nem is vagyunk hagyományörzők, mert mi a harcművészetet tápláljuk elsősorban, meg azt a szellemiséget, amit lovagiasnak szokás nevezni. Bár ha engem kérdeztek, akkor nagyjából lefedi azt a kört, amit az emberségesség.
Fordítóink folyamatosan kutatják a kódexeket, oktatóink meg megpróbálják értelmezni, hogy na akkor ez akkor és ott, mit takarhatott. Ez nehéz feladat, még akkor is, hogyha nagyjából magyarosítva van, mert egész egyszerűen nem úgy van leírva, megfogalmazva, hogy mi is felfogjuk. Egész egyszerűen más nyelvet, nyelvezetet beszéltek és ami nekünk abszolút homály, az nekik akkor tökéletesen érthető volt. Az értelmezést persze az is megnehezíti, hogy ez egy kiveszett harcmodor.
Mi Johannes Lichtenawer és Joachim Meyer kódexei alapján tanulunk. Lichtenawer írt egy vívóverset, amiből Meyer is idéz, de hát ő is vívómester volt, szóval tudta, mit csinál. A legtöbb vívókönyv a XV. században született és ezt a vívóverset magyarázza, ami némi segítség nyújtás, főleg akkor ha találhatók benne metszetek is, hogy körülbelül, hogy is néz ki, mondjuk egy állás.
De kezdjük onnan, hogy a kard és ember felosztása, mert ezek az alapok és csak így érthető meg a többi. ( A feliratot nem kel lesni, csak ez volt normális, mert honlapról, naná, hogy nem tudtam leszedni. De amire akarom, arra jó.)

A kard felosztása a következőképpen néz ki:  végsúly vagy véggomb, aztán a markolat, keresztvas és a penge. A pengét is lehet tagolni hosszú/ igaz élre és rövid/ hamis élre. A hosszú él, az ami feléd néz, hogyha tartod a kardot így a másik, ami lefelé néz. Ezenkívül a penge bír még olyannal is, hogy gyenge és erős rész. Az első tíz centis rész a gyenge rész, míg a markolathoz közeli rész az erős. A középrész az olyan közepes élezésű. 

Persze ennél jóval több tulajdonsággal bír, de egyrészt nem vagyok oktató, hogy teljesen biztos legyek a tudásomban, minden ellenére, és nem akarok hülyeségeket beszélni, másrészt, meg ennyi is bőven elég lesz nektek. Ha többet szeretnétek tudni, menjetek el edzésre, vagy látogassátok meg a honlapot. Én csak olyat fogok mondani, amiben teljesen biztos vagyok, ezért ne sértődjetek meg.

Az ember felosztása ennél jóval egyszerűbb. Először is az egész testet felosztjuk egy függőleges vonallal jobb és bal oldalra, aztán egy vízszintes vonal a deréktájon alsó részre és fölső részre. Hogy a dolog szép legyen a fejet is fel lehet osztani ugyanígy vízszintes és függőleges vonallal. A különbség csak annyi, hogy a vízszintes felosztásnál a felsőt fejnek hívjuk az alsó részt meg fülnek.

No most a kard feladata, hogy egyrészt védje az embert, másrészt a segítségével levághassa azt a gaz, galádot, aki ellene tört. Itt jegyezném meg, hogy soha nem a kardot kell ütlegelni, hanem a mögötte álló embert. A vívás során, ugye az ember kinyitja magát. Vagyis olyan helyzetbe kerül a kardja, ami nem védi az egyik oldalát és arra a nyílásra be lehet támadni. A védtelen felületet ablaknak hívjuk, vagy nyílásnak,d e ha nagyon nagy, akkor akár ajtónak is lehet hívni de ez már nem hivatalos.
Az alapállások arra vannak, hogy védjenek egy-egy nyílást, részt, és ezeken mennek át az ütések. A mellékállásokal is lehet machinálni, de rájuk maximum csak felsorolás szintjén térnék ki, a már említett okok miatt. Jah igen, a kardot mindig úgy fogjuk, akár jobb-akár balkezes, hogy a jobb kéz van a markolat alatt, a bal pedig a véggombnál.
Szóval az alapállások: felső/tető, ökör, eke, bolond.

Felső/tető: A kard a fej felett van, a penge az eget nézi, karunk kényelmesen hajlítva van, de nem annyira, hogy a véggomb a fejünkön pihenjen, és nem is lóg bele a látótérbe. A bal láb van elöl.

Itt megemlíteném, hogy az még nem elég, hogy a kard milyen helyzetben van, a lábnak is fontos szerep jut, hiszen ki akar azon elveszíteni egy mérkőzést, hogy nem állt szilárdan? A vívóállás a következő: bal láb elől, jobb láb alól, súlypont süllyesztve. A két láb nem egymás mögött van, egy síkban, hanem a hátsó láb kissé oldalra van tolva, hogy ne lehessen könnyen kibillenteni. A gerinc egyenes. A lépéseknél is figyelni kell, hogy maradjon ez a helyzet. Három lépésfajta van, amiket nem tudok helyesen leírni, mert sehol nem találtam meg, még honlapon se: sasszé, teljes lépés és a háromszög vagy triangel. A sasszé, mikor az első láb indul és a hátsó csak követi. A teljes lépés, mikor a hátsó láb megelőzi az elsőt, tehát, olyan mikor sétálsz, csak itt éppen süllyesztve vagy. Ezek mehetnek előre-hátra is, míg a triangel inkább oldalirányú lépés. A hátsóval lépsz és utána helyezed az elsőt, a megfelelő pozícióra végig figyelve. Ezeket unásig gyakoroltatják velünk, mert fontos. És ha egyszer megtanulod, álmodból felkeltve is tudni fogod. Tényleg, éjjeli edzéseknél pöpecül bebizonyítottuk.

Ökör: Ez egy szimmetrikus állás, tehát lehet jobb oldali ökör és bal oldali ökör. A jobb oldali ökörnél a bal láb van elöl, hegy az ellenfél arcába néz, mint mindig, hogy veszélyeztesd a másikat, a markolat a fej lett, hogy védje. A bal oldali ökörnél a jobb láb van elöl minden más ugyanaz.

Eke: Szintén szimmetrikus, tehát van belőle jobb és bal oldali. Jobb oldalinál a bal láb van elöl, jobb hátul, a kard véggombja a térdhez közelít, a hegy az ellenfél arcába néz. A másik oldalnál lábcsere történik, de minden marad ugyanúgy. Jah és nem a lap néz a másik felé, hanem az él. Nagyon jópofa, mert ha úgy tartod, ahogy kell, akkor a másik nem tudja felmérni a kard hosszát, lévén csak a hegyet és a markolatot látja. Jó kis becsapósdi.

Bolond: A hegy kivételesen a földön van, de a penge attól még az ellenfelet figyelmeztetni. Jobb és bal oldalon egyaránt létezik. na ki lesz az ügyes, aki kitalálja? Igen, a jobb oldalnál a bal láb van elöl a másiknál fordítva. Ügyesek vagytok.

Mellékállások: Düh, hosszúhegy, váltó, közeli, vaskapu, akadály, lógatott hegy, kulcs, egyszarvú, közép. És biztos, hogy kihagytam valamit, de ha megvertek se jut eszembe.

Nos, az ütéseknél vannak alapütések és vannak a mesterütések. A mesterütések egyszerre támadnak és védenek, tehát itt extrán fontos, hogy jó időben, jó távolságra üsd meg és ha szerencséd van, illetve profi vagy, akkor össze is jön. Még soha nem sikerült párbajban véghezvinnem egyet se, pedig aztán oly egyszerűnek tűnnek! Persze a fafaragás is egyszerű, kivülről nézve.
Minden ütést mindegyik állásból meg lehet csinálni, csak lehet, hogy nem célszerű, mert nem lesz gyors, szűk, pontos, vagy csak szimplán kényelmetlen. Mivel azóta sem lettem oktató, és leírni nehezebb mind megcsinálni, ezért aztán nem tudom normálisan megfogalmazni, lévén tök triviális, már két év után is. De azért igyekszem.

Felső ütés: Tetőből vagy vállról indítjuk általában. Mindig minden esetben a kéz mozdul először, aztán a test és végül a láb, mert így nem árulod el magad. Lehúzod addig míg éppen megpillantod a véggombot a látóteredben. Aztán ütsz egyet, egyenesen az ellenfél fejére. Az ütés közben meg kell billenteni a véggombot is, feltéped, így erőt is viszel bele és nem cseszed szét a karod.

Alsó ütés: Általában ökörből indítjuk, mindkettőből lehet, így szintén beszélhetünk jobb vagy bal oldali ütésből. A penge alulról felfelé érkezik, természetesen először előre indítjuk meg és csak a végén kap ívet, hogy a fejet szelje szét. A csuklókra baromira figyelni kell, mert ha nem jól végzed, vagy nem jól rögzül az izmaidba. akkor csúnyán fájni fog.

Középső ütés: Jobb és bal oldali lehet belőle. A penge vízszintesen halad a nyak és fej irányában. Echte lefejezed a másikat. Kedvenc ütésem, de ez is szépen szét tudja szedni a csuklót, ha rosszul csinálod.

Oké, azt hiszem, letudtam mindent. A többit igazából kifejhetem a beszámolómban is, csak nem akartam ezekkel foglalni a helyet.
Amúgy nemcsak hosszúkarddal foglalkozunk, hanem az úgynevezett spec fegyverekkel is, mint például tőr, messer, bot és még bírkózunk is, amit pusztakéznek hívunk. ezekről is lesz még szó a következő bejegyzésben.
Hát remélem, valamit segített és érdeklődéssel olvastátok.
A végére pedig itt egy videó, hogy lássátok, miért szerettem bele ebbe az egészbe.

( Nem tudtam beleilleszteni a szöveg alá, mert egész egyszerűen nem találta meg a videó beillesztő kis gomb a youtubon. Mindent kidobott, csak azt nem ami nekem kellett volna. Persze ha valaki tud erre egy megoldást, az dobja már el a-mailbe!)