Csacsogom

Rájöttem, hogy kissé régen irtam rendes blogbejegyzést, meg ficet is, bár az most talán készül. Ahogy magamat ismerem, és nem ismerem, tuti valami rövid, vidám cuccmók fog érkezni. Lehetne mondjuk Shermor SMS az úgyis régen volt, bár aztán még addig átalakulhat Agents of S.H.I.E.L.D.-é. Mert Coulson azért.

Végignéztem az első évadot, bedaráltam egy hétvége alatt, és az utolsó három részt szabályosan végigkáromkodtam. Igazából ha belegondolok számíthattam volna rá, de nem számítottam rá, mert alábecsültem az egészet, azzal, hogy ó, csak valami lájtos sorozat! Aha, hát nem. Nagyon ügyesen csavarták a szálakat, a karakterek felépítése valami eszméletlen volt, számítottál a klisékre, amik végül nem jöttek be, na és a humor! Meg Coulson.

Azt hiszem érthető. Candy fülét fogom rágcsálni, már ha nem épp másról beszélünk, hogy irjon csak ficet vele. Aztán mindenki más fülét is rágcsálni fogom, mert tűrhetetlen, hogy nincs velük magyar fici. Cserébe nézek In The Flesht, vagy legalább megpróbálok, bár nem tudom, hogy mennyire egészséges ha a túlzott idiótaságom rászabadul még egy fandomra.
Nem is erről akartam beszélni.
Nem mintha olyan sok mondanivalóm lenne, igazából elég unalmasan telnek a napok, leszámítva azt, ha Candyvel vagy a gráciákkal dumálhatok, oder kardosokkal. Ám ezt megunhattam és hirtelen három egymást követő hétvégre is találtam programot. Most vasárnap színházba megyünk, a Windsori víg nőket nézzük. Apropó a színházi nyílt napos beszámoló majdnem kész, csak a képeket kell hozzá összeválogatnom. Könnyen lehet, hogy már senkit nem érdekel, de én azért felteszem, hátha akad még oly elvetemült állat, aki végigolvassa.
Következő héten meg conra megyek, a kérdőív is azt firtatja, hogy számíthatok-e valakire esetleg. Ha nem az se gáz, nem egyedül leszek, Igor is jön. Rábeszéltem, háh! Meg akad majd egy rakat DW-fan, fészről tudom, s most már csak azt kell kiderítenem a Supnatosok közül számíthatok-e egy-két cosplayesre. Még mindig nehezményezem, hogy tavaly nem sikerült lefotóznom azt a kóbor Castielt.
Tavaly.
Azt hiszem most fogtam fel igazán, hogy lassan két éve blogolok már folyamatosan, és még mindig akadnak olvasóim. Szám szerint 59. Ez félelmetesen felemelő gondolat. igyekszek hát Titeket is szórakoztatni, hiszen azért az ember lánya valamilyen szinten felelősséggel tartozik azokért, akik felnéznek néhanap az oldalára. De ha egyszer nem történik semmi?
Vagyis hát csak olyan hétköznapi bosszúságok, amikről most nem akarok beszélni, mert épp eléggé irritáló, hogy megtörténnek, nem akarom ide, ebbe a kis kuckóba is behozni.
A karakterekkel még mindig beszélgetek, bár most főleg a két skóttal, mert valaki volt szives és eszembe idézte, hogy Crowley is skót. Erre fel, az antikváriumtól ajándék könyvként, amiről ugye te nem értesülsz előre, nem választhatod ki, csak adják, a következő című kötetet kaptam: Szerelmem Skócia.
A könyvtárban meg egy Skót mesék akadt először a kezembe.
Valahol még mindig emésztem ezeket a nem-véletleneket.
Ha már könyvek, a Galaxis Útikalauzt kéne újraolvasni, meg a Good Omenst, mert egyrészt szeretem őket, másrészt meg ha angst Crowrafaelt akarok irni, akkor kell a fandom. Annyit már tudok, hogy valami háborús lesz, mert szerintem az jó. Illetve szomorú. Nem hiszem, hogy világháborús, nem is gondolkodtam ilyenen, bár biztos izgalmas lehet. Csak nálamnál avatattabb kezekben. De majd valami lesz.

Óh igen, tehát valamikor ott tartottam, hogy conra is megyek. Még mindig, min Arthur Dent. Olyannyira az leszek, hogy már meg is vettem a barna fürdőköpenyt és éppen sárga filcből applikálom a hátára azt, hogy Don't panic! Viszont ha a filmben zöld fürdőköpenye volt, én szerintem sirok egy kicsit. A logikus az lett volna, hogy megnézek egy képet a guglin, de minek én tudom fejből! Nem, nem tudom fejből. Most meg már nem is ellenőrzöm le, mert meg akarom kímélni magam egy szép adag káromkodástól. A fészes DW csoportban valaki megkérdezte, hogy petúnia, vagy bálna lesz-e nálam, egy másvalaki pedig, hogy esetleg vigyem a könyvet, akkor tuti felismernek. Namármost bálnám még plüssömben sincs, petúniát pedig nem tudok végigvinni a vonaton. A könyv pedig hétszáz oldalszám körül tendál, mert hát mind az öt része a trilógiának egybe van meg, így azzal szintén nem fogok futkorászni. De lesz törülközőm, meg valami pizsamaszerű öltözetem, mert hát kis pénz kis cosplay. Lesz ott még néhány Doktor is, meg Pillanat és Rose, úgyhogy megint fotózhatok, mint állat, és persze mindenki mást, akit találok. A steampunkosokra is külön kiváncsi vagyok, mert megtetszett ez a műfaj, és előfordulhat, hogy irni is akarok ebben, meg lehet, hogy a blogon is ki fog ütközni ez a szubkultúra, de ez még odébb van. Egyelőre még csak ott tartok, hogy megpróbálok minél többet kideríteni róla, és próbálom meggyőzni magam arról, hogy azért a mechanikus része a dolgoknak nem tökéletesen érthetetlen.

Aztán két hét múlva, meg végre a gráciákkal futok össze, ott alvós bulit csapunk, előre várom már! Úristen, hogy ott is mi lesz! :D Addigra be is kéne fejezni a kütyüket, amiket gyöngyből csinálok. Illetve csinálunk, mert anyám is segít, lévén ő ért ezekhez.

Kütyükről jut eszembe. Tudom, hogy messze van még december, de engem random mód elővesz a karácsonyi készülődés érzet, ami az egyik legjobb dolog az egészben, és arra gondoltam, hogy idén is csinálnék egy ilyen körbepostázást blogos körökben, természetesen a legközelibb körökben. Azért érdeklődöm, mert most kicsit kreatívabbra akarom venni a figurát, és egy ilyen kis házi emlékkönyvfélében gondolkodok, amit még igencsak ki kell kisérleteznem, meg időbe is többe kerül, szóval ha valaki akar, akkor rikkantson! Akik tavaly kaptak, hogy érdekli-e őket, vagy inkább ne, meg mondjuk GwenPage, Szocsi, Morgen, Nienor, Tatsu, akik mindenképp nyilatkozzank, hogy tudjak számolni. Hirtelen más nem jut eszembe, Candyvel másképpen fogom lezsírozni, viszont olyan tizenötnél ne menjünk följebb. Nem mintha nem adnék szivesen, de ez most kicsit másféleképpen személyesebb, ha értitek. Remélem, mert másképp nem biztos, hogy el tudom mondani.

Ennyit akartam, remélem legközelebb egy ficcel jelentkezhetem!