Átalakításokk, meg egy Új Év!

Rengeteg mesélni valóm és bejelenteni valóm van.
Nyugi ezek után NEM fog következni egy olyan mondat, hogy bezárok és abbahagyom, mint az eddigi két blogkezdeményemet, mert megtaláltam azt a közösséget, ahol jól érzem magam. Mindenkinek, mindennek megvan a maga hibája, de valószínűleg ezért is vagyunk emberek és momentán pont nem érdekel az erkölcsi példabeszéd, mert jó itt. Jó Közétek tartozni.
Rengeteg mindent kaptam, véleményeket, amiket soha nem tudtam rendesen megválaszolni, tanácsokat, dizájnt és általában egy olyan közösséget, amit nem tudok semmihez sem hasonlítani. Ha pedig mégis akkor csak a Kard Rendjéhez. Ez igen, egy dicséret.
De most nem erről akarok beszélni, bár azt nem mondom, hogy nem fogok random felkiáltásokat intézni hozzátok a Szeretet és Béke! jegyében, csak épp moderálom magam.
Szóval átalakítás alatt áll, illetve lesz a blog, amihez először is valakit zargatni kéne fejléc meg háttér ügyben, mert ha mást ki lehet használni, akkor én nem fogok vesződni. Annál is inkább, mert nem nagyon értek hozzá. Persze ha sosem kezdem el, soha nem fogom megtanulni, de most még nem érzem azt a lökést, hogy na majd most! Szóval valakit ostromolni fogok majd, asszem Menta, vagy Engel, még nem döntöttem. Vagy HardCandy. De nyugi, még nem kell pánikba esni senkinek sem, még azt sem tudom, hogy mit akarok. Valószínüleg valami világosat meg vöröset, mert az jó.
Aztán meg oldalt is rendszerezem majd a címkéket, meg a linkeket, meg mindent, a felső menűsort is rendbe vágom, meg kibővítem majd egy új projekttel is, amit már említettem vagy hússzor.
Mert Candyval megegyeztünk, hogy mind a ketten belevágunk a Nagy Könyvírásba. Hetente minimum öt oldalt kell írnunk, és ezalatt a Wordos oldal értendő, a saját regényekből, én meg ezt megfejeltem, hogy a fanficekből is ugyanennyit akarok, mert mindkettőt szeretem.
Tudom mostanában nem sokat hoztam, konkrétan semennyit, de itt volt a karácsony, aztán meg az a rakat könyv. Szám szerint kilenc könyvet olvastam el hat nap alatt, tehát az ajánlókra is rá fogok gyúrni. És most betűmérgezésben szenvedek, legalábbis nem nagyon akaródzom olvasni. Egy hónapig alig-alig rágtam át egy-két könyvet most meg kilencet is. Nah igen, ha már lúd legyen kövér.
Tehát ezek lesznek várhatók, és majd nyugodtan lehet rugdosni, mert hajlamos vagyok ellustulni, tehát bárki, aki úgy ítéli meg, hogy késésben, vagy csúszásban vagyok valamelyikkel, nyugodtan leszidhat. Nem lesz belőle sértődés, max ha nagyon elegem van, átkozódni fogok, de nyugi, ez hamar elmúlik.
Ráadásul van egy rakat kabalám is, pedig eddig egy se volt. Elsőnek ott van Hortenzia a fabagoly, ami nagyon rózsaszín, és nagyon dülledt szemű, de nagyon szeretem, mert olyan kis aranyosan néz oldalra.
Aztán ott van a piros csokornyakkendős gyűrűm, amiről mindenki azt állítja, hogy masni, pedig nem is, hanem batárnagy utalás a Doctor Whora. Ha irok mindig rajtam van, kényelmesebb tőle a tollat fogni.
Aztán az öcsém készített nekem egy TARDIS-t, tehát az időre se foghatom a problémáimat. Ráadásul mézeskalácsból van, meg ehető gyöngyökkel van díszítve, úgyhogy nagyon badass.
Van valahol egy műanyag karkötőkezdeményem, ami olyan, mint egy zöld kukac, amit Dalmától kaptam, de elkalódott a rakodások közben, de elő fog kerülni, mert jólesik vele játszanom gondolkodás közben.
És végül, de nem utolsó sorban lidérckétől kaptam egy nagyon jópofa kalózcsontvázas kulcstartót, aminek hivatalosan Jack Bonifác a neve. Komolyan, nagyon jópofán vigyorog, és teljesen csontváz és csak az enyém! A levelet pedig ugyan nem a szívem felett őrzöm, de abban a könyvben, amire ráteszem a füzetet ha irok.
Szomszédságában van egy mandala, amit Ágitól kaptam és az egyik felén egy gyönyörű virág, mandalavirág, vagy mi a szakszó, van, a másik oldalon pedig egy szépséges idézet Buddhától.
A zenei inspirációról pedig nem is beszélek, bár még nem teljes a lista.
Minden adott hát ahhoz, hogy dolgozni tudjak, és én dolgozni is fogok, mind a novellásköteten, mind a fanfictionok, mert szeretem!
Titeket is szeretlek, mind a harminckét feliratkozót, meg bárkit aki erre vetődik, meg úgy általában blogspotos közösségünket. Cupp!
A másik fontos dolog amiről szót kell ejtenem, az, hogy mindjárt itt a Sherlock harmadik évada. El se hiszem, hogy ezt is megértük! Azt hiszem, az öcsémmel karöltve fogom megnézni, mert tegnap az AXN Sherlock második évados maratont tartott, és az öcsém velem együtt nézte meg az utolsó részt. A zuhanást. És hallottam, amint azt motyogja, hogy Sherlock nem lehet halott! meg, Moriarty zseniális!, tehát ő is rajongó lett. Ma reggel meg kijelentette, hogy Sherlock milyen jó Doktor lehetne. Mármint Ben. Mondtam, hogy voltak ez irányú elképzelések, csak hát mégse jött össze, viszont egyetértett abban, hogy Sherlocknak is fantasztikus. De élvezte a sorozatot, mert meglepően kevésszer szúrt közbe teljességgel oda nem illő mondatokat, meg nem is viccelte el, sőt ő is filózott egy sort a zuhanás hogyanán. Lehet, hogy meglepem egy Wholockkal, ha már így sikerült megtérítenem. Aztán kezébe nyomom, majd az Elveszett próféciákat, meg Terry Pratchettet, mert nincs teljesen  elveszve. Büszke vagyok rá, bár olykor anyámat sajnálom, mert most már duóban hallgathatja a rajongói párbeszédeket :)
És ha nem Anderson lesz a rajongói klubvezető, megverem Moffatot. Vagyis megverjük. Mert annak kell lennie. És egészen emberesen néz ki azzal a szakállal, nem olyan, mint egy vizihulla. Meg Maryre is kíváncsi vagyok, arra meg aztán pláne, hogy miként reagál John Sherlock visszatérésére. Nekem tetszett az ájulás is, olyan aranyos volt, bár itt inkább a balegyenesre teszek többet.
Összegezhetném, hogy mit csináltam eddig, de azt a blogom egyéves szülinapjára tartogatom. Inkább BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!
Meg egy kérdést, hogy ti tettetek valamilyen újévi fogadalmat, vagy terveztek tenni és mit szeretnétek megvalósítani a jövőben.
Remélem, hogy sokszor, sokat találkozunk még!
U.I: Mihelyt találok képeket a karácsonyi KR-es edzésről, arról is irok egy bejegyzést, mert tudom, hogy szeretitek. Vagy csak jól álcázzátok.